Ki van jelen

Oldalainkat 45 vendég és 0 tag böngészi

Időjárás

Felhőkép

Hol az igazság?

Két ember nézeteltérése esetén egy kívülálló számára is vannak olyan esetek, amikor elgondolkodik, vajon merre billenjen a mérleg nyelve? Az alábbi- igaz történetet- Supka Károly Mihály, a Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület elnökhelyettese mesélte el.

- Pünkösd hétfőn (május 16.) úgy döntöttünk öcsémmel- Gergővel-, hogy beiktatunk egy civil ruhás szolgálatot a város szívében. Szerencsére ezúttal semmi rendkívüli esemény nem történt… egy minket ért apró incidenst kivéve.

 

Otthonról kerékpárral érkeztünk a Fő térre. Kétségtelen, hogy a biciklizárat nem hoztuk magunkkal, de jó kapcsolatot ápolunk a nyilvános illemhely tulajdonosával és alkalmazottjaival, így bevállalta az éppen dolgozó hölgy, hogy vigyáz addig a kerékpárjainkra, ameddig vissza nem érkezünk a szolgálati utunkról.

Alighogy óvatosan nekitámasztottuk járműveinket a WC bástyájának, a szemben lévő lakóház emeleti ablakából egy idősebb nő nemtetszésének adott hangot, mondván, hogy a bicikliknek néhány méterrel odébb külön tárolója van, tegyük oda. Válaszként közöltem vele, hogy lezáró hiányában, szükségmegoldásként támasztottuk a bástyához, mert így rálát a nyilvános WC- ben dolgozó hölgy. A mai világban még a lebetonozott dolgokat is eltulajdonítják, nem egy lezáratlan kerékpárt.

Ő is kitartott az álláspontja mellett, ahogy mi is, így maradt az alaphelyzet, és elmentünk a dolgunkra.

 

Végül, amiért valójában el szerettem volna mondani ezt a történetet, a következő: az még rendben is volna, hogy a kedves tapolcai polgár figyel a közvetlen környezete történéseire, de nem a város védelmében járőröző polgárőröket kellene figyelmeztetni. Sokkal inkább azokat, akik törnek, zúznak, rongálnak.

 

Igen… azt a lovat mindig könnyebb ütni, amelyik húz!

 

A fotó csak illusztráció!