Ki van jelen

Oldalainkat 44 vendég és 0 tag böngészi

Időjárás

Felhőkép

Osho: Hatalom, politika és változás 3.

Osho megvizsgálja, honnan származik a hatalomvágy, és hogyan jut kifejezésre nem csupán a politikában, de mindennapi emberi kapcsolatainkban is. Eközben fölvázol egy olyan látomásos jövőt, amelyben a párkapcsolatok és a társadalom nem a mások fölött gyakorolt hatalmon alapulnak, hanem minden ember egyediségének fel- és elismerésén. "Szeretném, ha mélyen beivódna a lényetekbe, hogy az út legvégére értünk nem maradt más, mint táncolni és örülni. Hogy a most élményét átéljétek, teljesen el kell törölni a holnapot. Nem a világ végét jövendölöm; csakhogy minden annyira biztosan és logikusan afelé tart, hogy szinte lehetetlennek tűnik elkerülni. Engem nem az érdekel, hogyan lehetne elkerülni ha el lehet, akkor el is fogjuk , hanem inkább az, hogyan lehetne benneteket meggyőzni, hogy elkerülhetetlen, és hogy nincs jövő, amelyre az energiáitokat pazarolni érdemes, ezért inkább koncentráljatok a jelen pillanatra. És amikor ez az energia itt és most közös energiává válik, akkor megtörténik a fényrobbanás, és életetekben először önmagatok lehettek örök és halhatatlan lények, akik nem ismerik a halált, akik soha nem tapasztalták meg a sötétséget." (Osho: Politika, hatalom és változás)

 

 „A megvilágosult ember egyszerűen csak ad. Nem akar tőled semmit elfogadni- mert nincs semmid, amit adhatnál neki. Mit adhatnál neki? Azért ad, mert túl sok van neki, túlságosan sok terhet cipel. Azért ad, mert olyan, mint a felhő, esővel terhes, muszáj, hogy kiadja magából. Nem számít, hogy hol és kit áztat: sziklát, jó termőföldet, kertet vagy az óceánt. Tökéletesen mindegy. A felhő könnyíteni akar magán.

 

A megvilágosult ember olyan, mint a felhő.

Szeretetet ad, de nem vár semmit cserében. Megosztja, amije van, és hálás neked, hogy lehetőséget adtál rá; hogy nyitott voltál, hogy ott voltál, hogy kiszolgáltattad magad; hogy nem utasítottad el, amikor kész volt rád önteni minden áldását; hogy kinyitottad a szívedet, és befogadtál, amennyit csak bírsz.

 

A világ tele lehet szeretettel, azzal a szeretettel, amelyről én beszélek. És csak ez a szeretet képes a gyűlöletet átformálni- az a szeretet, amelyet megtanítottak nektek, képtelen erre. Az nem hozott több szeretet a világba, inkább gyűlöletet hintett el közöttünk: igazabbá és őszintébbé tette a gyűlöletet, és képmutatóvá a szeretetet.

Szeretném, ha a világ tele lenne szeretettel. De ne feledjétek, hogy a szeretetnek nincs ellentéte. Egyszerűen azért, mert legbelül képes vagy a tudatosság erejével szeretetté alakítani a gyűlöletet. Valójában még az sem igaz, hogy képes vagy átalakítani, de a nyelv ilyen szegényes, nincs mit tenni.

Bármit mondasz, abban van valami hiba, a kimondással el is rontod rögtön.

 

Igazából maga a tudatosság formálja a gyűlöletet szeretetté, nem pedig te. A te dolgod és szereped csak annyi, hogy tudatos maradj. Ne hagyd, hogy bármi is az életedben tudatosság nélkül történjen.

A legegyszerűbb és legtermészetesebb vallást adom nektek. Azért mondom mindig, hogy az első és utolsó vallás, mert ennél jobban nem lehet leegyszerűsíteni. Nincs semmi a tudatosságon túl; elérkeztünk a dolgok gyökeréig. Képtelenség ezt meghaladni, ezt nem lehet túllépni. Ez van és kész!

 

Folytasd azt, amit eddig csináltál, csak légy tudatos. Folyton emlékeztesd magad, hogy semmit sem végezhetsz tudatosság nélkül.”

(Osho: Hatalom, politika és változás 41-42.o.)