Bejelentkezés

Ki van jelen

Oldalainkat 13 vendég és 0 tag böngészi

Időjárás

Felhőkép

Tanúhegyek vagy vulkáni roncsok?

Mindennapi életünkben egyre kevesebb figyelmet fordítunk (tisztelet a kivételeknek) a helyes szóhasználatra. Számtalan példát sorolhatnék, jelen esetben csak egyet ragadtunk ki beszélgetőpartneremmel- Árvai Gáborral. Földrajz- történelem szakos tanár, emellett számtalan környékbeli geotúra vezetőjeként is közismert. Mi ez a kifejezés? A tanúhegy. Először is megnéztük, hogy definiálja a szabad enciklopédia (wikipédia), majd Gábor tudományos magyarázatát is olvashatják.

A tanúhegy földrajzi fogalom, egy felszínforma: egy terület felszínének valamilyen módon lepusztult, eredeti magasságát és rétegződését kőzetanyagának keménysége révén megőrző, elkülönülő kiemelkedés.”

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Tan%C3%BAhegy)

 

Ez egy közérthető megfogalmazás, de érdekelt, véleménye szerint mennyi a valóságtartalma? Beszélgetőpartnerem egy széles mosoly, majd egy mély lélegzetvétel után kezdett bele mondandójába: - A tanúhegy kifejezés esetében egy évszázados sztereotípiával talákozunk. Érdemes górcső alá venni, hogy a településünket körülvevő hegyekre a wikipédiás definíció, valamint maga a szóhasználat mennyire igaz vagy sem.

Árvai Gábor- földrajz- történelem szakos tanár, valamint számtalan geotúra vezetője.

Az utóbbi 15-20 évben a Balaton- felvidék vulkanizmusának mechanizmusa, működési folyamata teljesen átíródott. Úgy is fogalmazhatok, hogy a tudományág mai ismeretrendszere köszönőviszonyban sincs a fél évszázaddal ezelőttivel. A fő probléma, hogy a tankönyvek nem követik a legújabb kutatási eredményeket, így ezek az aszinkronitások így jönnek elő.

 

Amikor geotúráimon megkérdőjelezem a tanúhegy kifejezés létjogosultságát, enyhén szólva is vannak, akik félőrültnek néznek (elneveti magát).

Tanúhegy vagy sem? Nos, ez az egész vulkáni folyamat, ami ezen a részen lezajlott, ahhoz egy teljesen más ősföldrajzi környezetet kell alapul venni. A folyamat alapjához a Kanári- szigetekhez kell visszanyúlnunk, ahonnan az európai kontinens alá , kb 70 km-es mélységben egy nagyon forró köpenycsóva nyomult be, amely a Hargita területéig terjedt. Ez a katalizátora az egész folyamatnak. A Kárpát- medencében a földkéreg vékony. Mikor az Alpok és a Kárpátok legnagyobb kiemelkedési folyamata zajlott, akkor ez nyilván tektonikai mozgásba hozta az egész területet. A Pannon- tó (nem pedig tenger) eredetileg is egy csökkentett sósvíz- tartalmú hidrológiai egység volt, ún. brakkvíz. A világtengerekkel ennek semmiféle összeköttetése nem volt. Fokozatosan édesült ki, majd az Alpokból és Kárpátokból érkező folyóknak erózióbázisául szolgált , ahonnan csak édesvíz érkezhetett. Ezért volt a Pannon- beltónak egy endemikus élővilága (pl. a congeria ungula caprae kagyló).

Amikor ez a vulkáni folyamat a mostani Balaton- felvidéken kialakult, akkor ez a Pannon- beltó már nem volt itt. Visszahúzódott a Dráva irányába. A mi területünkön ez kb. 8 és fél millió évvel ezelőtt hullámzott, és hatalmas mennyiségű üledéket rakott le.

Maga a folyamat a Tihanyi- félszigetnél kezdődött mintegy 7.8 millió évvel ezelőtt, időben és térben elhúzódott nyugati irányba. A képződmények közel sem azonos korúak, ugyanakkor viszont egyfázisúak. A tudomány ezt a folyamatot monogenetikus intrakontinentális alkáli bazaltvulkanizmusnak nevezte el. Részletezve: mono- egy folyamat, annak fázisait kell értelmeznünk. Intrakontinentális- lemezbelső, a vulkáni folyamatok lemezhatárokhoz, lemezszegélyekhez kötődnek általában, itt nem. Az alkáli bazalt- és ez a legnagyobb probléma az egészben- nem igazi bazalt, hiszen az kizárólag óceáni hátsághoz kötődik. Európában- kémiai összetételét tekintve- egyetlen helyen található bazalt, mégpedig pedig Izlandon.

Haláp- hegy

Itt megszakítottam egy másik fontos kérdés miatt a szakembert: melyik a helyes kifejezés- a bazalt vagy a bazanit? Mi a különbség?

Válaszában rámutatott, nem színtiszta bazaltról van szó, hanem a „tesvéréről”- a bazanitról. A legújabb tudományos irodalmakban már ezen a néven fut, de még rengeteg időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a fejekben is tudatosuljon ez a geológiai tény. Például ne bazalt-, hanem bazanitorgonákat mondjanak majd az emberek, amikor a Szent- György- „hegyen” túráznak. Ezután kitért a vulkáni kőzetek kémiai besorolására is:

- Eltérőek az alapján, hogy mennyire semlegesek, savanyúak vagy bázikusak. Három fő csoportba tudjuk sorolni őket. A bazalt és „testvérei” bázikusak. Az andezit már egy semleges (neutrális) kőzet, a riolit pedig a savanyúak közé sorolandó. Ezeknek a kőzeteknek van kiömlési és mélységi magmás típusa is. A bazaltnak is van ilyen - ez a gabbró, amely Egertől északra, a szarvaskői szurdokban lelhető föl. Ugyanis a Bükk területe 180 millió évvel ezelőtt mély tenger volt, ahol párnalávák alakultak ki, melynek anyaga a már említett gabbró. A tektonikai mozgásoknak köszönhetően ezek a felszínen vannak napjainkban. Röviden: bázikus mélységi magmás kőzet van, kiömlési- azaz bazalt viszont nem található hazánkban.

Úgy szólt a kérdés: testvére-e a bazaltnak a bazanit? Igen. Bázikus kőzet a bazanit is, de rengeteg ásványi komponenssel rendelkeznek és itt vannak a különbségek. A bazalt egyértelműen az óceáni hátsághoz kötődik, ami itt nem alakult ki. Ebből kifolyólag más a kőzet kémiai összetétele is.

 

Rövid kitérő után visszatértünk első kérdésemhez- helytálló- e a tanúhegy kifejezés? Gábor készségesen folytatta: - Ahogy már említettem, a Pannon- beltó a mi területünkön 8 és fél millió évvel ezelőtt hullámzott. Gondoljunk bele: ha ezeknek a hegyeknek (helyesen: vulkáni roncsoknak) a korát nézzük- a Badacsony 3 millió 450 ezer, a Szent György- hegy néhány százezer évvel fiatalabb és sorolhatnánk a többi hegy korát is. Fölmerül a jogos kérdés: a köztük lévő 5 millió évben nem volt üledék- lepusztulás a területen? Akkor milyen eredeti felszínről beszélünk? A földtörténeti korokban történt éghajlat- változásokról és általa generált mozgásokról már nem is szólva.

Badacsony- a Szent György- hegyről fotózva.

Tanúhegy… A Tapolcát körülvevő hegyek nem is egyféle módon jöttek létre. A Tóti- hegy, Gulács és Hegyesd esetében a vulkáni anyag nem is jött felszínre, vulkáni kürtő kitöltésről van szó. Akkor miről tanúskodik? Az említett három vulkáni roncs esetében, amikor működésben volt a rendszer, a legmélyebb pont volt. Most a felszínen van, mert kipreparálódott, vagyis a külső erők lepusztították az ezeket fedő pannon összleteket.

 

Nos, ha az üledék a vulkáni test fölött volt, akkor hol van az eredeti felszín, amiről tanúskodnia kellene?

A másik dolog. Ennek a területnek a neve már Badacsony- Gulács csoport, nem pedig Tapolcai- medence és tanúhegyei. Külön rendszerezték a Badacsony, illetve a Gulács típusú vulkánokat. Nagyon helyesen! A Badacsony-, Szent György-, Csobánc- és Haláp- hegy esetében egészen más volt a kialakulás. A mélyben gőzölgő gázok elindultak fölfelé a tektonikai mozgások következtében, ugyanakkor alattunk több km vastag a triász karsztos kőzet, amely karsztvizet tárol. Amikor a gőz eléri a karsztvíz- rendszert, hatalmas robbanások jönnek létre. A felső üledékrétegek is nedvesek voltak.

Az első fázisban a nagy mélységből kidobálódnak a kőzetek. Szigligeten a Kamon- kő tetején például 900 méter mélységből származókat találhatunk. Tál (lavor) alakban rakódtak le, amelyet tudományosan maar-szerkezetnek nevezünk. Ebben a fázisban nincs láva. E folyamatba rekedt meg a Tihanyi-félsziget vulkanizmusa is. Mivel a víz játssza a főszerepet, ezt freatomagmás vulkanizmusnak nevezzük.

Két nevet kell föltétlenül megemlítenem: Németh Károly és Harangi Szabolcs, ők végzik a tudományos kutatásokat ezen a környéken is, csakúgy mint a világ más tájain. Vulkánjaink hasonlóan működtek, mint a maiak a Hawaii-szigeteken.

Elérkeztünk a második fázishoz, amikor a láva kitölti a már említett maar- szerkezeteket. Lávatavak jönnek létre. A harmadik fázisban már kisebb az anyagszolgáltatás, viszont kén- és szén- dioxidban nagyon gazdag volt, így alakultak ki a fantasztikus látványt nyújtó lávaszökőkutak. Ez a vulkáni folyamat záró része. A Badacsony tetején is ennek a lyukacsos kőzetét láthatjuk, amelyet népnyelven kenyérkőnek is aposztrofálunk. A köztudatban még mindig tufaként emlegetik, pedig azok nem lyukacsos szerkezetűek.

A Badacsony-, Szent György-, Haláp-, Csobánc-, Somló- és a Ság- hegy esetében is ez volt a kialakulási forma. Ezek a vulkáni roncsok idővel elkezdenek lepusztulni. Amikor a bazalt és bazanit felszínre kerül, kb. 1200 Celsius- fokos. Kihűléskor repedési síkok jönnek létre a kőzetben, ráadásul mindez merőlegesen is megtörténik. Ez leginkább a Szent György- hegy bazanitorgonáin demonstrálható. A pliocén földtörténeti korban az éghajlat gyorsan változott. Előfordult, hogy 2000 mm csapadék esett évente, ami szubtrópusi jellegre utalt. Akkor a fő felszínformáló erő a csapadék volt, majd ezt a sivatagi éghajlat váltotta föl, ahol már a szél dominált. Vagyis a Badacsonyon tufával nem találkozhatunk, ellenben a Szent György- hegyen igen, a turistaháztól nem messze. A bazanitoszlopok alatt hatalmas „kőtengereket” láthatunk, ami már ennek a lepusztulási folyamatnak a része.

Diszel keleti oldalán található a Hajagos- hegy, ahol a vulkán megint egy másik kialakulási formáját és működését mutatta. Ott a főkürtő mellett parazitakürtőkön is ment fölfelé a lávaanyag. Itt több csatornán keresztül történt az anyagszolgáltatás. A Köves- hegy már úgynevezett salakfröccs- kúpos, ott kevésbé volt híg a láva, a gőzök játszották a főszerepet.

Tóti-, Badacsony- és Gulács- hegy.

Kíváncsi voltam, milyen jövőképet fest le a népszerű geotúra- vezető. Fejét csóválva kezdett bele válaszába: - Mintegy 2 és fél millió év múlva a Badacsonyon már senki sem fog túrázni, mert egyszerűen nem lesz. Ezek a képződmények napjainkban gyökérrégióig lepusztult vulkáni roncsok, nem pedig hegyek. Jóval monumentálisabb felépítményeket kell elképzelnünk, ahogy a múltban kinéztek, de a természet 3 és fél millió év alatt rengeteget dolgozott, faragott rajtuk.

 

Geotúráin rengeteg ismeretanyaggal is szolgál a résztvevőknek Árvai Gábor. 

Árvai Gábor, mint földrajz szakos tanár is érintett, így szólt néhány szót a Tapolcai-medencéről, annak kialakulásáról.

- Ahogy a tankönyvek leírják, úgy medence nem alakult ki. Ahhoz, hogy létrejöjjön, mindenképpen tektonikai tevékenységre van szükség. A Tapolcai- medence szerkezete már jóval a vulkáni működés előtt létrejött- konkrétan 18 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti korban. Amikor a Keszthelyi-hegység tönkje a Bakony tönkjéhez képest az óramutató járásával ellentétesen elfordult. Ennek következtében a mélyben hatalmas húzófeszültségek léptek föl, és 200- 250 métert megsüllyedt a terület.

A másik fontos dolog: a Tapolcai- medence belseje a Dunántúli- dombság nagytáj része, nem pedig a Dunántúli- középhegységé, a köztudattal ellentétben.

Végül még valami: felejtsük el, hogy a Balaton valaha is fölnyúlott településünkig. Mindössze a Szent György- hegy déli lábáig, a Hegymagas- Szigliget lápos részéig ért. A Balaton jelenleg 104 méter tengerszint fölötti magasságon van, Tapolca pedig 120 méteren. Amikor tavunk a legnagyobb kiterjedésű volt, mintegy 5-6 méterrel volt magasabb vízállású. Amennyiben a 104 méterhez hozzáadjuk ezt a számot, még mindig távol vagyunk a 120 métertől. Megjegyzem: ha ilyen magas lett volna a Balaton vízállása, akkor a somogyi meridionális völgyek meg is csapolták volna a tó vizét.

Vannak kifejezések amik korrekcióra várnak. Remélem, hogy nyilatkozatommal elkezdtünk egy folyamatot. Időbe fog telni, amíg megszokják az emberek az új és helyes elnevezéseket. Köszönöm szépen a lehetőséget, amennyiben igény lesz rá, állok a kedves olvasók rendelkezésére.