Bejelentkezés

Ki van jelen

Oldalainkat 27 vendég és 0 tag böngészi

Időjárás

Felhőkép

Tisztelgés a TERMÉSZET és a TEREMTŐ előtt

2018. július 15- én voltam a Szakonyi házaspár- Maja és Sándor- zalahalápi otthonában. Elmesélték, hogyan is alakítottak ki a szinte semmiből egy csodakertet- amelyben megannyi különleges fa, növény, kerti tavak- aranyhalakkal, valamint párjukat ritkító fafaragások is helyet kaptak. A két alkotó azóta sem pihen, főleg Sándor volt termékeny, több művel is gazdagodott a paletta. Erről is kérdeztem a mestert.

Válaszában elkülönítette a kerten belül, illetve azon kívül található faszobrait. - A kertbe érkezve egy gésa várja látogatóit. A bokrokból egy kis vadmalac figyel ránk. Pár méterrel odébb búbos banka családban gyönyörködhetünk. Emellett új kertlakóként a SASolok, a Bocs, valamint a Gyötrődés című alkotások kaptak helyet. Utóbbi egy trombitafa gyökérzetéből nyerte el végleges formáját- tudtam meg Sándortól.

A fafaragó- mester és egyik új alkotása, a Gésa.

Párja tavaly kapott egy angyalkát, emellett a szeretet ünnepénél maradva két karácsonyfatartó- talpat is faragott- egyiken bagoly, másikon erdei manófej díszítés látható. Már az idei évre is megvan a terv: Betlehem ihletésében készíti el . Ily” módon is megtiszteli a karácsonyt, megörvendezteti családját. Ez a tartóeszköz már örökös darabja lesz a szeretet ünnepének.

A ház előtt kapott helyet egy monumentális szobor. Ennek közterületen való fölállításához önkormányzati engedélyt is kértek. Egy lecsonkolt, kb. öt méter magas diófából, a rövid ágak miatt- több variációból- végül baglyok, egyéb erdei állatok, manók bújtak elő. Erre utal a cím is: Bagolyvár.

Lélegzetvételnyi szünetet követően már a kültéri művei fölsorolásába kezd az alkotó: - A Haláp- hegyen találkozhatnak az arra járok a Szent Borbála- szoborral, amely a mamutfenyő egy részéből készült. Ezzel a bazaltbányászok emléke előtt tisztelegtek az egykori bányaudvaron.

A Szent Borbála- szobor Haláp- hegyen található.

A településen (Petőfi tér) a Szent Flóriánt ábrázoló alkotásom kapott helyet, amelyet a zalahalápi tűzoltók tiszteletére faragtam.

A község büszkélkedhet egy nem mindennapi emlékhellyel is, amely a Park utcában tekinthető meg, erről bővebben is szólt beszélgetőpartnerem.

- Zalahaláp egy több mint kétszáz esztendős mamutfenyővel is rendelkezett, amely a település címerében is helyet kapott. Az idő azonban kikezdte, száradásnak indult, nem kerülhette el a sorsát- ki kellett vágni. Konzultáltam Bedő Lajos polgármester úrral- kértem- amennyit lehet, hasznosítsunk a fából. Először betlehemi szobrokban gondolkodtunk, majd bizonyos okból ezt már nem lehetett kivitelezni. Ehelyett a mamutfenyő emlékének megőrzésére a rönkből egy emlékmű készült. A mamutfenyő- faragás mellett Az erdő fohásza, hátoldalán a község címere; alatta nyitott könyv, amiben Benedek Elek: Ne bántsd a fát! című verse olvasható. A könyv balján gyertya, jobbján penna. A megmaradt törzscsonkban baglyok és egy üveges ablak. Ebben lesz elhelyezve egy emlékfüzet, amelybe majd írhatnak a látogatók. Az emlékmű, az irodalmi alkotások komoly üzenetértékkel bírnak a fölnövekvő nemzedék számára, akik nap mint nap elhaladnak előtte iskolába menet.

Azóta már állag- megóvás miatt tető is készült fölé, amely Tóth Lajos ács keze-munkáját dicséri. Még három méretesebb rönk maradt a mamutfenyőből. Ezekből is készülnek szobrok- kettő még titok. A harmadikból (ez két és fél méter magas és 180 cm átmérőjű rönk) egy különleges Szent Orbánt ábrázoló alkotás születik majd.

Mamutfenyő Emlékhely a Park utcában.

Legújabb műve a kultúrház mellett lesz fölállítva, a gyermekeket a „Bölcsek útjára”- az iskolába, valamint a könyvtárba vezeti.

Ezt követően megemlítette egyik új alkotását is. Németh Andrásné (Farkas Gabriella) a nyirádi alapfokú oktatási intézmény igazgató- helyettese kérte föl, hogy készítsen el egy Erzsébet királyné emlékoszlopot. Ennek az avatása szeptember 10- én volt. Három méteres tölgyfarönkből készült a cizellált alkotás. Eddig csak a település rendelkezett Sissi- szoborral, ezért úgy gondolták, legyen az iskolának is emléke a névadójáról.

Kétségtelen, hogy alkotásai által egy fafaragó- mester is- bizonyos ideig- halhatatlanná válik. Érdekelt, vajon értékeli- e szűkebb és tágabb pátriája mindazt, amit ajándékként adományozott. Távolba meredő tekintettel kezdi válaszát: - Nem minden alkalommal… de egy ideje már látom ennek a jeleit. Talán, mert vannak kevésbé művészlelkű embertársaink, vagy az ilyen jellegű művek eddigi hiánya is okozhatta. Erre- talán- ők tudnának válaszolni. Egyre többen vannak, akik megállnak akár a ház előtti, akár a máshol elhelyezett szobraim előtt, és akár percekig is elidőznek, gyönyörködnek bennük. Jó érzéssel tölti el az embert, ahogy az is, amikor a közösségi oldalamon írnak pozitív kommenteket, ami egyfajta visszaigazolás. Azt azonban fontosnak tartom, külön ki szeretném hangsúlyozni: sohasem vágytam másfajta elismerésre, kitüntetésekre. Ez a szakmáról, annak szeretetéről és az alázatról szól.

Mennyire igaz gondolatok a mestertől. Gondolatfűzére végén még arról ejtett szót- túl a hatvanon is- van hova fejlődnie.

- Nem véletlen a mondás: Jó pap holtig tanul. Az ember csiszolja magát, vagy stílszerűen szólva: faragja magát… és a művét, amíg el nem készül (elmosolyodik).

 

Maja asszony nem csak hű társa Sándornak a mindennapokban, hanem ötlet- és címadó, segítő; nem utolsósorban pedig a „csodakert” növényeinek gondozója. Így aztán kíváncsi voltam, mi a helyzet ezen a téren is.

- A 800 négyzetméteren fekvő területen egyebek mellett a hortenzia „család” szaporodott, immár 80 tövet számlálunk. Nagy kedvenceim, hiszen tavasztól egészen a tél elejéig hétszer változik a színük. Sokat gyönyörködünk bennük. Első lépésben cserépben nevelgetjük, majd onnan kerülnek kiültetésre. Némi átalakítást hajtottunk végre az előkerten is, igyekszünk a növények hely-, fény-, és talajigényét figyelembe venni, de rengeteg gondoskodás is szükséges hozzájuk.

Példaértékű házaspár. Sándor és Maja asszony a "csodakertben".

Az öntözés pedig külön fejezet, több órát vesz igénybe naponta- ez Sanyi reszortja. Tápanyag is elengedhetetlen. Minden évben 10-12 köbméter komposztot termelünk, emellett 5-6 köbméter föld is szükséges ahhoz, hogy a befektetett munkánk gyümölcse beérjen. Ez is egy alkotó- tevékenység, amelyben kiteljesedhet, kiteljesedik az ember- summázott Maja asszony. Végezetül megkérdeztem, két ilyen példaértékű életet élő ember, házaspár mit üzen a világnak, a ma emberének?

  

Szaporodott a hortenzia "család", de igazi kuriózuok a bonsai fák is.

- Mindenki külön tehet azért a maga eszközeivel, hogy ez a világ szebb és jobb legyen. Lehet, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, de sohasem késő. Férjemmel együtt, nagyon sok pofont kaptunk az élettől és az embertársainktól is… de ebből is építkezni tudtunk- válaszolt kicsit elcsukló hangon Maja, majd egy nagy lélegzetvétel után fejezi be magvas gondolatát:- Sohasem adtuk föl. Volt úgy, hogy akadályokat gördített elénk az élet, de képesek voltunk fölállni, és folytatni az utunkat. Szívünk- lelkünk a családé és a természeté. Meggyeserdőn nevelkedtünk, ez adott jó alapot a természet szeretetéhez, és egy egészen más szellemiséget az élet megéléséhez. Ebben a kertben- közösen a férjemmel- tisztelgünk a nagybetűs TERMÉSZET, annak TEREMTŐJE előtt.

Nem rossz a világ, ha nem tesszük azzá! Mindenki keresse meg önmagában, mi az, amitől jobb és értékesebbé válhat. Amennyiben ez sikerül, az univerzum is visszamosolyog ránk.

Fotóalbumhttps://www.facebook.com/media/set/?vanity=www.dancsistvan.hu&set=a.3960022590680377